Húszéves a szakkollégiumi mozgalom. Történetünk folyamán ezen diákközösségek nem csak szellemi centrumokként működtek, hanem a szerveződő civil társadalom csíráit is jelentették. A demokratikus alapokon szerveződő közösségek nem illeszkedtek a fennálló társadalmi környezetbe. Kereteik között lehetőség nyílt az ellenzéki gondolkodás és az egyetemi fiatalság találkozására, ily módon elősegítve a független értelmiségi értékrend elterjedését.

A megváltozott körülmények szükségessé teszik, hogy a szakkollégiumok közös alapelveiket chartában fektessék le.

A szakkollégiumok működése a tagok öntevékenységén nyugszik.

A szakkollégiumok egyik fő feladata az egyetemi oktatáson túlmenő szakmai képzés biztosítása. Az alkotó tevékenység a mindenkori szakkollégisták által kialakított keretek között folyik. Az oktató-kutató munka összekapcsolása révén a kollégiumok egyfajta szakmai-tudományos műhelyként működnek. A szakmai tevékenység egy része kifelé, az egyetemi diákság felé irányul.

A szakkollégiumokat együttlakó diákok alkotják. Tevékenységüket általuk kialakított, demokratikus elvek szerint működő szervezet fogja össze. Belső életük autonóm, az erre vonatkozó döntésekbe külső intézményeknek nincs beleszólásuk. A puszta szervezeti kereteken túl a szakkollégium intenzív közösségi létet is jelent.

A szakkollégiumok nyitottsága kifejeződik a társadalmi problémák iránti érzékenységükben. A szakkollégiumok, mint intézmények, toleránsak a tagok politikai, világnézeti értékrendje iránt.

A mozgalmat alkotó eltérő világnézetű szakkollégiumok bizonyos kérdésekben közösen lépnek fel, de nem hoznak létre egy kollégiumok felett álló szervezetet.

A chartát elfogadó csoportok csatlakozhatnak a szakkollégiumi mozgalomhoz, és a szakkollégiumok nem zárkóznak el más diákszervezetekkel való együttműködéstől.

1996. február

 

 

a Szakkollégiumi Charta elfogadói