1996 tavaszán került sor a Szegedi Társadalomtudományi Szakkollégium Szervezeti és Működési Szabályzatának megszavazására és az ügyvivői testület megválasztására. Az 1996/97-es tanév első félévében már kurzusismertető kiadványban foglaltuk össze nyolc induló kurzusunk tematikáját. Az ügyvivői testület az SZMSZ-nek megfelelően négytagúra bővült, a közgyűlés pontosította a tagság kritériumait is. A kurzusok szervezésében és vezetésében egyre inkább számíthattunk a JATE oktatóinak szakmai és erkölcsi támogatására.

A Szakkollégium 1996 őszén képviseltette magát a tőserdei szakkollégiumi találkozón. Az 1996/97-es tanév második félévében annyiban módosult a kurzusrend, hogy az előadások túlsúlyát az elmélyült szemináriumi és műhelymunka váltotta fel. Ezek a sikeresen működő oktatási formák, megteremtve a kiscsoportos munka feltételeit, mikroközösségek létrejöttét, a Szakkollégium bővítésének, fejlesztésének szükségességét hívták elő.

1997 tavaszán pályázatot adtunk be a Művelődési és Közoktatási Minisztériumhoz és a Soros Alapítványhoz. A pályázatokon elnyert 2,5 millió forintot a már működő kurzusok mellett újabbak indítására, ill. a Szakkollégium intézményi és infrastrukturális feltételeinek kialakítására fordítottuk. Az 1997/98-as tanév első félévében 12 előadássorozat és kurzus indult. Az eredményes munkának köszönhetően a szakkollégisták száma nőtt, a Szakkollégium pedig az egyetem kísérleti műhelyévé nőtte ki magát. A támogatásnak köszönhetően sikerült a Szakkollégium könyvállományát az előadások, kurzusok igényeinek megfelelően kibővíteni. Az 1997/98-as tanév első félévében ismertető kiadványaink jelentek meg, aktívabbá vált részvételünk a szakkollégiumok közötti együttműködésben.

1997 őszén a regionalitás problematikájával önálló vitaindítóval szerepeltünk a Rajk László Szakkollégium által szervezett tőserdei találkozón. Ugyanezen tanév második félévében elindult a nyelvoktatás a Szakkollégiumban és rendszeressé váltak a közösségi rendezvények.

1998 augusztusában Terényben megtartottuk első nyári táborunkat, ahol a résztvevők értékelték az elért eredményeket, és döntöttek a szakmai munka struktúrájának további fejlesztéséről, a beszámoltatási rendszerről, a következő évi kurzusrendről és költségvetésről. A bajai NYATA (Szakkollégiumok Országos Nyári Találkozója) első napján a szakkollégiumi tagság kritériumait elemző szekciót Szakkollégiumunk egyik képviselője vezette, a Szakkollégiumok felelőssége a hallgatói önkormányzatok demokratizmusában címmel önálló vitaindítót tartottunk.

Az 1998/99-es tanév első szemeszterében bővítettük szakmai kínálatunkat, kiadványt jelentettünk meg a Szakkollégium mind jobb megismertetése és elfogadtatása érdekében, és igyekeztünk szorosabbra fűzni a viszonyt a JATE tudományos munkacsoportjaival és tisztségviselőivel. Az év első közgyűlése elfogadta a nyári táborban megfogalmazott ajánlásokat, megszavazta a Tanulmányi Csoport létrehozását, és határozatot hozott a tagság kritériumrendszeréről. Szeptembertől elsős kurzusokat indítottunk a JATE leendő szakkollégista hallgatói számára.

A szakkollégiumokkal való kapcsolataink élénkítése céljából október 22-24-ig hét szakkollégium részvételével szakkollégiumi találkozót szerveztünk, melynek egyik fő témája a szakkollégiumok képzési struktúrájának összehasonlítása volt. Ősszel, immár hagyományosan, részt vettünk a tőserdei szakkollégiumi találkozón.

1999. március 25-én a Rajk László Szakkollégiummal közösen Társadalmi mobilitás a felsőoktatásban címmel szakmailag sikeres konferenciát és kerekasztal-beszélgetést rendeztünk, melyen Bukodi Erzsébet, Utasi Ágnes, Gábor Kálmán és Róbert Péter tartott előadást.

1999 tavaszán a Szakkollégium intézményesülése minden tekintetben lezárult: élvezve a JATE oktatóinak erkölcsi és anyagi támogatását, formális együttműködési megállapodást kötöttünk a Társadalomelméleti Intézettel. A Szegedi Társadalomtudományi Szakkollégiumot a Csongrád megyei Bíróság 1510. szám alatt társadalmi szervezetként nyilvántartásba vette. A szakkollégiumi képzés folyamatosságának megőrzésében, az intézményesülés előmozdításában Dr. Dékány András (tszv. egyetemi docens, SZTE Filozófia Tanszék) szakkollégiumi tanár alapvető segítséget nyújtott és nyújt ma is.

A teljes körű döntési autonómiának megfelelően önálló felvételi eljárást folytattunk le, melynek során a Szakkollégiumi Charta és a Szakkollégiumi Követelményrendszer ajánlásait teljes mértékben figyelembe véve, a Közgyűlés által meghatározott irányelvek alapján bővítettük a taglétszámot.

1999. augusztus 21–24-ig Sikondán szakkollégiumi nyári tábort tartottunk, mely hatékonyan elősegítette új tagjaink beilleszkedését a szakkollégiumba. Ezen előkészítettük a következő év képzési tervét, közösségi és kulturális programjait. Lefektettük a társintézményekkel (szakkollégiumokkal, civil szervezetekkel, szakmai egyesületekkel) való együttműködés irányelveit.

1999 őszén a Soros Alapítvány és a Miniszterelnöki Hivatal támogatásának köszönhetően biztossá vált körülmények lehetővé tették az átgondolt, hosszú távú, tagjaink igényeihez igazodóan strukturált képzési program kialakítását.

1999 októberében az Alkalmazott Vallástudományi Kutatócsoporttal közösen rendeztük meg Vallás–tudomány? című konferenciánkat.

2000 tavaszán országos szakkollégiumi találkozót rendeztünk Közszolgálatiság címmel, melyen budapesti, veszprémi, pécsi és debreceni szakkollégiumok képviseltették magukat.

2000 májusában megjelent a Szakkollégiumi Füzetek első száma, benne szakkollégisták tanulmányaival és könyvrecenzióival.

2000 augusztusában Domaszéken rendeztük meg nyári táborunkat, ahol – egyidőben az Élet és Irodalom vitafolyamának indulásával – a cigányság helyzetéről és társadalmi mobilitásának esélyeiről tartottunk vitát. A táborban finn egyetemi hallgatókat is vendégül láttunk.

2000. október 13-14-én a Filozófia Tanszékkel és a kolozsvári Pro Philosophia Alapítvánnyal közösen két napos nemzetközi konferenciát tartottunk Európa közepe – Közép-Európa? címmel. A konferencia anyaga megjelent a Szakkollégiumi Füzetek második számaként.

2000 őszén előadássorozatot szerveztünk, melyre több tudományág (politológia, etika, pszichológia, Internet-történet) helyi szaktekintélyét hívtuk meg. Előadásainkat helyi napilapokban is hirdettük, azokat nagy örömünkre nem csak egyetemi hallgatók látogatták.

2001-ben a felvételi eljárásunkat célirányossá tettük, így tagságunk vallástudomány szakos valamint közgazdászhallgatókkal bővült.

2001 nyarán beindítottuk a CEDTW projektet (Central European Database of Theoretical Writing), melynek célja, hogy összegyűjtse, és az interneten elérhetővé tegye a térség (V4 + Románia) kutatóinak, fiatal szakembereinek társadalomtudományi munkáit több nyelven (eredeti valamint az adott tudományágra jellemző nyelven). Ezen kívül az oldal tartalmazni fog egy CV adatbázist is a térség kutatóiról, szintén hiánypótló jelleggel. A projekt infrastrukturális hátterének megteremtéséhez jelentős segítséget nyújtott a MEH IKB.

2002 nyarán Egyetemünket egyedül képviseltük a Sziget Fesztiválon. Sátrunk a Civil Faluban kapott helyet, ahová minden napra szerveztünk egy beszélgetést. Igyekeztünk ritkán érintett, de a fiatalokat érdeklő témákban jártas előadókat meghívni. A Civil Nagysátorban élénk érdeklődés mellett folyt vita a civil szféra „erejéről” hazánkban, ill. ifjúságszociológiai vizsgálatokról tartott beszámolót – többek között – Gábor Kálmán, a Sziget-felmérések vezetője. Saját sátrunkban a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal fiatal munkatársaival a műemlékvédelem népszerűsítéséről, Vukán Györggyel és Szokolay Balázzsal a komoly- és a könnyűzene kapcsolatáról, majd egy gyulai zenekarral a fiatal zenészek lehetőségeiről beszélgettünk. Nálunk tartott bemutatkozó előadást a Védegylet is.

A 2002/2003-as év első félévétől a Gazdaságtudományi Kar Feketesas utcai épületében önálló irodát kaptunk. Eszközeink nagy része és könyvtárunk itt kapott helyet.

A szakkollégiumokra országosan jellemző az együttlakás. Sajnos nekünk egyelőre nincs ilyen lehetőségünk, ezért tárgyalásokat folytatunk annak érdekében, hogy közös épületben tudjunk élni. Addig is, míg a tárgyalások folynak, egyénileg, a hagyományos kollégiumi felvételi eljárás szerint 8 tagunk bekerült a kollégiumba, ez a mag alapja lehet egy későbbi „valódi” szakkollégiumnak.